Kyrenia — a hegyek alatti város

Aki Nicosia felől érkezik Kyreniába, annak a város nem fokozatosan bontakozik ki. Az út átkel egy hegynyergen, és egyszerre ott van alattunk az egész partvidék: kék tenger a láthatárig, lapos tetők a pálmák között, és közvetlenül a víznél a vár sötét tömbje. Kyrenia — törökül Girne — Észak-Ciprus három nagy városa közül a legkisebb, és aki ismeri a szigetet, jellemzően a legszebbnek is tartja.

Patkó alakú kikötő

A város szíve a régi kikötő: keskeny kőpatkó, amelyet a bizánciak, majd a velenceiek úgy építettek, hogy megóvja a hajókat az északi széltől. Ma néhány halászcsónak, egésznapos kirándulóhajók és olyan emberek jachtjai állnak benne, akik Törökország felé tartva álltak meg itt. A belső ív teljes hosszában éttermek sorakoznak a régi vámraktárak földszintjén; az ajtók fölött még látszanak a kőkonzolok, amelyeken egykor a szentjánoskenyér-húvelyek kirakásához használt csigák lógtak. Kyrenia évszázadokon át ebből élt.

Két napszakban érdemes idejönni. Reggel nyolc tájban a rakpart üres, a halászok hálót tisztítanak, és a víz gyakran olyan mozdulatlan, hogy az egész vár tükröződik benne. A másik a napnyugta előtti óra, amikor a fény oldalról esik a kőfalakra, és az egész patkó megsárgul. A kettő között, július délben, csak forróság van és üresség.

A vár és a világ legrégebbi kereskedelmi hajója

A kikötő keleti oldalát a vár zárja le. Az első erődítést a bizánciak emelték itt a 7. században az arab betörések ellen, a Lusignanok a középkorban kibővítették, a velenceiek pedig a 16. században alacsony, ferde bástyákkal egészítették ki — ekkor már ágyúk, nem nyilak ellen építkeztek. A falakon körbe lehet járni; a délnyugati sarokból nyílik a legjobb kilátás a kikötőre az egész városban.

Belül azonban ott van az, amiért a világ másik végéről is idejönnek. Egy légkondicionált csarnokban fekszik egy görög kereskedelmi hajó roncsa, amely Kr. e. 300 körül süllyedt el nagyjából egy kilométerre a parttól. Búvárok találtak rá 1965-ben, darabonként hozták a felszínre és rakták össze újra. A hajótest mintegy 60 százaléka maradt meg — ez az ókor legjobb állapotban fennmaradt kereskedelmi hajója. Vele együtt került elő a rakomány is: több mint négyszáz boros amfora, ballasztként szolgáló malomkövek és mandula, még mindig az agyagedényekben.

Sikátorok a kikötő fölött

Az éttermek sora mögött a város felkapaszkodik a lejtőre, és az utcák egyetlen autó szélességére szűkülnek. Oszmán és brit időkből való negyed ez: belső udvaros házak, fa spaletták, itt-ott egy minaret vagy egy mecsetté alakított egykori templomhajó. Van itt fűszerbolt, borbély, két-három kis szálloda átépített polgárházakban. Nem skanzen — laknak benne.

Kicsit távolabb a tengertől Kyrenia hétköznapi, dolgozó város: bankok, pékségek, zöldség- és gyümölcspiac, egyetemisták. A keleti part üdülőhelyeivel ellentétben itt januárban sem áll meg az élet. A tél enyhe, nappal tizenöt fok körül, és a kikötő vendéglátóhelyeinek többsége egész évben nyitva tart.

Hegyek közvetlenül a tetők fölött

A város háta mögött a Beşparmak-hegység emelkedik, görögül Pentadaktylos — mindkettő „öt ujjat” jelent, egy sziklagerinc után, amely keletről nézve valóban kézre hasonlít. A mészkősáv mindössze néhány kilométer széles, de meredek: a parti síkságból ezer méter fölé emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a városból húsz perc alatt fenyők közötti hegyi úton lehetünk, ahonnan két irányba is ellátni: északra a tengerre, délre a nicosiai síkságra.

Odafent jelzett túrautak vezetnek, és ott áll Szent Hilarion vára, amelynek kapujáig szinte autóval is fel lehet menni. Nem messze van a bellapaisi apátság is — saját története van, erről a sziget történelméről szóló cikkünkben írtunk.

Strandok nyugatra és keletre

Magában a városban nem fürödnek, a part itt sziklás és beépített. A strandok mindkét oldalon a város határán túl kezdődnek. Nyugatra, Alsancak és Karaoğlanoğlu felé, kisebb, fizetős strandok sora következik napágyakkal és bárokkal; a meder alja többnyire homokos, sziklapadokkal, az út pedig tíz-húsz perc. Keletre, a jachtkikötőn túl, Çatalköy és Esentepe felé a part vadabb, a strandok hosszabbak és üresebbek. Körülbelül fél órára keletre fekszik Alagadi, védett szakasz, ahol nyáron tengeri teknősök kelnek ki.

Gyakorlati tudnivalók

Az ercani repülőtérről autóval körülbelül 40 perc Kyrenia a nicosiai elkerülőn. Magába Nicosiába nem egészen fél óra, Famagustába nagyjából egy óra az út.

A régi kikötőbe autóval nem lehet behajtani, és ez így van jól. Parkoljon a vár melletti fizetős parkolóban vagy a tengerparti út mentén az óváros fölött, a többit pedig sétálja le — bárhonnan öt perc. Nyári estéken és hétvégén megtelnek a parkolók, érdemes korábban érkezni. A legszebb időszak április vége és október: a tenger még meleg, a lejtők zöldek, és a kikötőben várakozás nélkül lehet asztalt kapni.

Ha Kyrenia lakhelyként is felkeltette az érdeklődését, szívesen megmutatjuk, mi érhető el éppen a városban és a hegyek alatti falvakban — keressen minket a CyprusGlobal-nál.