Nyolcvan kilométer szállodakomplexumok nélkül — vad szamarak, üres strandok és egy kolostor az út legvégén.
Ha Famagustából északkelet felé indul, az út fokozatosan keskenyedik, a falvak megritkulnak, egy idő után pedig az óriásplakátok is eltűnnek. Az új üdülőtelepeket hirdető táblák, amelyek végigkísérték a partot, egyszerűen abbamaradnak. Itt kezdődik a Karpaz — a hosszú, keskeny félsziget, amely a sziget legkeletibb csücskét alkotja, és egyben a legérintetlenebb részét is.
Táj üdülőtelepek nélkül
A félsziget nagyjából nyolcvan kilométer hosszú, területének java része védett övezet. Nincsenek itt szállodakomplexumok, sem napozóágysorok, és nagy léptékben sem építkeznek — a védettség kordában tartja a beruházásokat, így a táj körülbelül úgy fest, mint ötven évvel ezelőtt. A parton üres strandok és sziklás szakaszok váltják egymást, a belsejében szántók, olajfák és néhány csendes falu, amelyek között húsz percig autózhat anélkül, hogy bárkivel találkozna. A félsziget végéig Kyreniából körülbelül két és fél óra az út, Famagustából valamivel kevesebb.
A vadszamarak
A Karpaz leghíresebb lakói a vadszamarak. Olyan háziállatok leszármazottai, amelyeket 1974 után hagytak itt, amikor a falvak nagy része elnéptelenedett. Azóta szabadon szaporodnak, ma már több százan élnek a félszigeten. Kedvükre kóborolnak, gyakran közvetlenül az út mellett, és rég hozzászoktak az autókhoz — nyugodtan odasétálnak az ablakhoz, és ennivalót kérnek.
Éppen ezért nem jó ötlet etetni őket. Az emberi ételhez való hozzászokás megváltoztatja a viselkedésüket, és megtanítja őket az úton ácsorogni, ami sem az állatoknak, sem a sofőröknek nem végződik jól. Elég megállni, biztonságos távolból fényképezni, és továbbhajtani. Vezessen lassan, főleg szürkületkor — ilyenkor vannak a legtöbben az úton, és ilyenkor látni őket a legnehezebben.
Falvak a félszigeten
A Karpaz legnagyobb települése Dipkarpaz, görögül Rizokarpaso. Az északi országrész egyik kevés olyan helye, ahol máig él egy kis görög közösség — néhány száz ember, saját templommal és iskolával. Famagustához közelebb fekszik Yenierenköy, a félsziget másik központja, boltokkal és benzinkúttal. Mindkét faluban régi kőházak állnak, a főtéren pedig kora reggeltől férfiak ülnek a kávézó előtt. Enni kis éttermekben lehet, ahol azt főzik, ami éppen van — rendszerint grillhúst, salátát és házi kenyeret. Étlap gyakran nincs, elég megkérdezni, mi van. Készpénzzel, török lírában fizet az ember, és az angollal csak részben boldogul — a helyiek viszont készségesek, kézzel-lábbal meg lehet értetni magát.
Az Apostolos Andreas kolostor
Az út legvégén, ahol már nincs hová tovább menni, áll az Apostolos Andreas kolostor. A sziget egyik legjelentősebb zarándokhelye, ahová a választóvonal mindkét oldaláról érkeznek hívők. A több évig tartó, alapos felújítás után ismét látogatható, és jó állapotban van. Belül ikonosztáz fogadja, és olyan csend, amely két óra vezetés után szinte valószerűtlen. A kolostor alatt kis forrás fakad — a legenda szerint András apostol rácsapott a sziklára, hogy egy hajó legénységének legyen mit innia, és a víz állítólag visszaadta a látást. A látogatók ma is töltenek belőle.
A Karpaz strandjai
A legismertebb a Golden Beach — néhány kilométernyi aranyszínű homok valódi dűnékkel, ahol augusztusban is legfeljebb pár tucat emberrel találkozik. Csendesebb és kisebb a Ronnas-öböl az északi oldalon. Infrastruktúra gyakorlatilag nincs: a Golden Beachnél áll néhány fából épült bár, máshol még annyi sem, úgyhogy árnyékot, törölközőt és vizet magának kell hoznia. A meder lankásan mélyül, a homok a vízben is folytatódik, a nyílt tengeren viszont erősebb a hullámzás, mint a Kyrenia melletti öblökben. Ezeken a strandokon tengeri teknősök fészkelnek, ezért nyáron egyes szakaszokat éjszakára lezárnak, a fészkeket pedig karókkal jelölik — kerülje ki őket, és ne világítson rájuk.
Természet az év minden szakában
Tavasszal a Karpaz átalakul. Márciusban és áprilisban több mint negyven vadorchidea-faj nyílik itt, sok közülük csak Cipruson nő, és leginkább a szántók szélén érdemes keresni őket. A félsziget emellett a vonuló madarak fontos megállója: tavasszal és ősszel Európa és a Közel-Kelet között húznak át fölötte. Amikor pedig a falvakban kialszanak a fények, fényszennyezés nélküli égbolt nyílik a Karpaz fölött — a Földközi-tenger térségének egyik utolsó ilyen helye. Ha estig marad, álljon meg egy földúton, és hallgassa egy darabig a csendet.
Hogyan készüljön
A Karpazra érdemes kora reggel elindulni, és egész napot szánni rá, nem délutáni kirándulást. Benzinkút kevés van, ezért még Famagustában tankoljon tele. Ételt és vizet vigyen magával, mert étterem csak néhány faluban akad, szezonon kívül pedig zárva lehet. A főutakon megfelel a szokásos autó, több strandhoz azonban földúton vezet az utolsó szakasz, úgyhogy számítson lassú haladásra. A mobiljel helyenként kimarad — a térképet töltse le előre a telefonjára.
A Karpazt akkor is érdemes látni, ha Észak-Cipruson keres otthont: megmutatja, milyen volt a sziget, mielőtt építkezni kezdtek. A helyszín kiválasztásában a CyprusGlobal csapata szívesen segít.
